Karácsonyi vásár

A több hetes készülődés és izgalom egy része lezárult: véget ért a karácsonyi vásár. :) Bevallom őszintén, tavaly voltunk kint először (akkoriban még a kis filcgolyóimat vittem), és ahhoz képest, hogy milyen tapasztalataim voltak a piacon és a szentiván-éji vásáron, ez most mérföldekkel eredményesebbnek bizonyult mindegyiknél. Az idő pocsék volt, szörnyen fáztunk az egész alatt de szerintem azt a "kis" hideget elviselhetővé tette a hangulat, ami az egészet övezte. Járni régebb óta járok a vásárra, de ennyien még sohasem voltak ott, mint idén. Úgyhogy utólag is köszönöm mindenkinek, aki kilátogatott Kiszomborra, és megnézett minket! :)
A gyurmákról: a cukorpálcás karácsonyi és a szivárványos nyalókás kollekció szinte teljes egészében elkelt, csak egy cukorpálcás gyűrű maradt meg, az is azért, mert balesetet szenvedett; fogyott az epres fülikből is, és a lánckarkötők is kelendőek voltak. Jócskán vittek a Meskára feltöltött termékek közül, és Mézi is gazdára talált egy mézeskalács-készítőnél, emellett érkezett megrendelés egy második Mézire is. :)) Ennek okán a napokban várható egy nagyobb frissítés a Meskán, folyamatosan kerülnek majd fel újabb dolgok, érdemes hát gyakrabban látogatni a boltunkat. ;)

Képek a vásárról:

A portékák



Nyakláncok és fülbevalók



Gyűrűk és más apróságok



Karkötők



Mindemellett játszatok továbbra is az Ajándékblogon, és figyeljetek, mert nemsokára meglepetésekkel halmozlak el titeket! :)

Eperszezon

A hosszabb eltűnésem oka az volt, hogy az utóbbi időben a versenyek mellett elindult a nagy karácsonyi hajrá, amire rengeteg aprósággal készülök. Szóval ne haragudjatok, de ígérem, mostmár lesz friss, főleg, hogy van miből. :)

Először is, pár "régi", de kedves apróság: epres fülik filcből. Nem tudom, más csinált-e már ilyet, de én eddig sehol se láttam, így gondoltam egy nagyot és elkészítettem. :) Az első darabok után (első illetve második kép) már készült egy halom új verzió, többek között lánccal, sárga vagy fekete gyönggyel, és ezek nélkül is. :))







A fülbevalókat megvásárolhatjátok a Meskán, vagy egy hétig játszhattok érte az Ajándékblogon! :)

Egy kis önzőség

Whortleberry Mézi-fülbevalója annyira megtetszett, hogy úgy gondoltam kijár nekem egy kis önzőség, ezért elkészítem magamnak a saját Mézimet. Én azonban egy kicsit nagyobban képzeltem el, és inkább kitűzőt csináltam belőle. "Visszavarrtam" a lábait is, és a gombjait jó vastagon szórtam meg csillámporral, hogy igazi gumicukrok legyenek. :)
Most a kabátomon nevet rá mindenkire. :)

A boszi és a cicája

Tudom, hogy már elmúlt Halloween, de elrontottam volna a meglepetést, ha felteszem ide a kis apróságokat. :) Szóval, kicsit megkésve bár, de annál nagyobb lelkesedéssel mutatom most be nektek a "csemetéimet". :)

Vasárnap a gépem már megint úgy csinált, mint aki meghalt, szóval kénytelen voltam máshogy elfoglalni magamat. (Egyébként már észrevettem, hogy energiatakarékos módon működik - páros napokon igen, páratlanokon nem, vagy fordítva.) Az egyéb elfoglaltságból pedig az lett, hogy előhalásztam anya összes decemberi, novemberi és októberi Praktikáját, és nézegetni kezdtem, mit készíthetnék ajándékba karácsonyra. A tavaly októberi számban voltak a filcből készített halloweeni figurák - tök, szellem, denevér, macska, boszi -, amik annyira megtetszettek, hogy szinte első nekifutásra elkezdtem csinálni a cicát. Aztán, ha már megcsináltam, gondoltam legyen párja, kap egy boszorkányt, és akkor elajándékozhatom a páromnak. Hogy mindig tudja, én vagyok a boszorkány, és ő pedig az én kedves cicám... :)
A munka gyorsan haladt és elég hamar elkészültem a figurákkal. Kisebb-nagyobb változtatásokat azért eszközöltem, mert egyrészt a filc- és fonalkínálat sem volt olyan széles, másrészt jobban szerettem volna egy kicsit a saját képemre formálni, személyessé tenni őket.







Teljesen rákattantam most a varrásra, és egy teljesen új tárlatot nyitott meg előttem, rengeteg ötlettel, aminek egy részét már meg is valósítottam.
Szóval, ne lepődjetek meg, ha ezentúl mindenféle fércelt mondattal fogok előrukkolni. :)

Utoljára még egy kedves vicc. Anya minden évben kifaragja nagynéném aktuális díjnyertes főzőtökjeiből a töklámpásunkat. Tavaly véletlenül sikerült lefotózni a "tökhányást", idén azonban már tudatos fotók készültek, ahol a fotózáskor mindenki jelen volt és próbált nem a földre ülni a nevetéstől. :) (A tök rosszullétének oka pedig nem más, mint gyomorégés. :))

Az én büszkeségem

Kricsár Ancsa egy régebbi blogbejegyzésében azt írta, hogy amennyiben valamelyik drótékszer-készítő szeretné, hogy bemutassa őt a blogjában, írjon neki egy e-mailt ezzel kapcsolatban. A párom nevében, aki drót- és láncékszereket készít én vettem fel vele a kapcsolatot. Nagyon kedves volt, készségesen válaszolt is a levelemre, és megígérte, hogy valamikor vasárnap-hétfő fele ki is kerül a bemutatkozás. Ez ma történt meg, aminek nagyon örülök! Nagyon büszke vagyok a páromra, hogy elkezdte az ékszerkészítést, részben az én biztatásomra. :) Az első ékszerét, amit lejjebb láthattok az anyukámnak készítettük el a születésnapjára, míg a másikat, a fülbevalót díszdobozban én kaptam a 18. születésnapomra. :)

(A blogbejegyzést itt olvashatjátok.)