Alíz Csodaországban

Nagyjából egy éve, a Tim Burton-féle Alice film megjelenésekor ott bujkált bennem a gondolat, hogy szeretnék egy saját ékszerkollekciót ebben a témában. Én azonban nem szeretem ezt a modern feldolgozást, amiben a filmet elkészítették, sokkal inkább rajongok a könyvek John Tenniel illusztrációi és egy 1999-es amerikai Alice in Wonderland filmért.

Ekkor tehát elkezdtem amolyan kezdetleges Alice-kollekciót gyártani. Készült teáskanna, türkiz és rózsaszín, meg mindenféle sütemény, és ki is gondoltam, hogy a fotózáskor ki lesz majd a modell, a "kollekció arca". Mondhatom, elég hamar feladtam, mert rájöttem, hogy egyrészt a technikám eléggé kezdetleges, másrészt egyik forma sem váltotta be a hozzájuk fűzött reményeket, nem lett olyan igazán "aliceos".

Amikor regisztráltam az Etsyre, már tudtam, hogy jó helyen járok. Az alapanyagok beszerzése után minden adott volt egy jó kollekcióhoz, már csak a kezdőlökés kellett, és abból meg volt bőven, így hát elkészült az első, önálló kollekcióm, a kedvenc történetem ékszeradaptációjául szolgáló Alice in Wonderland kollekció. Persze nem mondom, hogy mindennel tökéletesen elégedett vagyok, és hogy csak ennyi ékszernél maradok - amilyen lelkes vagyok, valószínűleg megtöltöm az egész házat a különböző méretű, formájú és fajtájú ékszerekkel. :)

Az alábbi kollekció és fotósorozat létrejöttében köszönet illeti a szüleimet, akik bírták cérnával azt, hogy a "műhelyemet", a számítógépasztalt heteken át beborította a kollekció-alkotó káosz; köszönöm támogatómnak, Nagy Gerdának, aki feldobta a postára várás ideörlő perceit, és mindig nyomon követte a dolgok alakulását; köszönöm Árpás Annamária Rózsának, első rajongómnak és modellemnek azt, hogy megformálta számomra Alice karakterét; és legfőképpen köszönöm a páromnak, aki mindenben támogatott, amire csak szükségem volt a kollekció és az élet kapcsán.

Nah, nem is húzom tovább a szót, jöjjenek hát a képek! :)








































Amennyiben érdekel a kollekció valamelyik darabja, akkor kérdéseidet az alábbi e-mail címen felteheted.

Cserebere csecsebecse

Akik gyakran látogatják a Meskát, azok biztosan ismerik Ringut és a csodálatos, fotós textilékszereit. Bevallom, rajongok a szépségeiért, így különösen örültem, amikor lehetőségem nyílt a vele való cserére. :) A megállapodás szerint én egy Tibi által készített bronz chainmaille karkötőt küldtem, egy darab színjátszó lila selyemanyagot, emellett pedig vízszínű, átlátszó topáz gyöngyöket és piros színű, gyümölcsös-zöldséges fityegőket a gyümölcsös és zöldséges nyakláncaihoz. Ezért cserébe egy gyönyörűséges epres nyakláncot kaptam, organzát, többféle tüllt és egy halom fánk alakú üveggyöngyöt. Ezer köszönet ezekért Ringu, szeretve vannak nagyon! :)) <3

Nah miez?

Igen, egy újabb scrapbook! :) Már nagyon régóta megvan a Basic Grey Kioshi kollekciója, de eddig még nem igazán haladtam az új albumommal, meg a régivel se, mivel a nyomtatóból kifogyott a patron, így elég nehéz lett volna bármit is csinálni... Most viszont, a tegnapi fényképnézegetés után találtam ezt a képet, és annyira megtetszett, hogy eldöntöttem, mindenképpen kap egy kis "keretet", és a szobám dísze lesz. :)
Az alapja OSB lap. Mostanában nagyon megkedveltem az OSB lapra való scrapbookozást, elsősorban a vastagsága és keménysége miatt. (Lényegesen tartósabb, mint a kartonpapír.) Erre került egy egyszerű, rózsaszín lap, amit először formára vágtam, majd meggyűrtem, Distress Inkkel (Vintage Photo) és egy mezei bordó tintával tintáztam, majd üdítőskupakokkal kerek csillámragasztó-buborékokat nyomdáztam rá. A fotó rólam és a húgomról készült Zalakaroson, ennek kerete a Kioshi papírtömbből van, ezt Distress Toollal és a fentebb említett tintával öregítettem és csillámragasztóval pöttyöztem. A keret bal felső sarkában lévő virág Daisy Ds papírvirág, erre került tintázás és hajtogatás után a 2x2 centis tükördarab, ami egy üvegestől van. :) A bal alsó sarkánál felhasználtam a Kioshi miltonkapcsait és az anyukám esküvőjéről maradt művirágot. Masnit maradék kenderfonalból kötöttem, a számokat a Kioshi betűmatrica-készletéből ragasztottam, a rózsás-csipkés matricaszalagot pedig még a barátnőmtől kaptam a születésnapomra. Mindez ragasztás és tintázás után valahogy így néz ki:



Egyszerűen imádom! :) Nagyon hasonlít egy korábban anyukámnak készített scrapbook alkotásra, aminek az alapja szintúgy ez a rózsaszín lap, de ugyanakkor mégis teljesen máshogy néz ki, köszönhetően az utóbbi képen a piros és fehér dominanciának.



Tervezek még egy hasonló oldalt a Kioshiból, ugyanis van még egy ugyanekkora darab OSB-m, direkt erre a célra. :) De ahhoz már remélem, hogy lesz nyomtatóm is, ugyanis ahhoz mostani képeket szeretnék felhasználni. :)

Egy, megérett a...

Bizony, miután ma délben kézhez kaptam a törzslapomat, hivatalosan is kijelenthetem, hogy angolból érett vagyok. :)



77%, hu. :) Minden várakozásomat felülmúlta. Igaz, az ötösnek jobban örültem volna, de tudom magamról, hogy angolból reménytelen eset vagyok, így ez így is nagy teljesítmény... Nemtudom, valahogy az orosz jobban megy. (Talán mert azt szeretem is?)
Kettő. Művésztábor letudtával (aminek a kiállítására az érettségi miatt el se tudtam menni...) le is tudtam eddigi kötelességeimet, és büszkén jelenthetem be, igen, itt is elkezdődött végre a nyári szünet. Az utóbbi inaktivitásom sajnos ez utóbbiaknak, meg annak a pár megrendelésnek volt köszönhető amik az utóbbi hetekben érkeztek. (És amiket sajnos nem fotóztam le... :/ ) Úgyhogy remélem ezután több időm lesz kreatívkodni, főleg mivelugyanis tele vagyok alapanyagokkal meg ötletekkel. :)
Először is, vettem 2 féle ruhafestéket (türkizt meg korallszínűt), ugyanis eldöntöttem, hogy elkezdek ismét batikozni. (Feltéve, ha megtalálom a festékeket... :"D) Najó, nemcsak ilyen indokok vezéreltek, hanem az is, hogy megláttam az Eldorádóban egy ládát, tele Kolumbusz ruhafestékkel. Nem bírtam ellenállni, elcsábultam...



Ezt a Kreatív Café oldalán láttam, és szeretnék ehhez hasonlót elkészíteni, annyi változtatással, hogy megpróbálok a koncentrikus csomózással Mickey egér fejet csinálni. :)) (Nah Balázs, egy mesepólót?)
Másodszor, vettem egy kitűzőt ma az egyik szegedi turiban. A turi érdekessége, hogy van a pultnál egy hatalmas kosár, tele leszakadt, műhibás csatokkal, ékszerdarabokkal, amiket potom pénzért lehet megvenni. Ott találtam egy kitűzőalapot, amire fel volt függesztve 2 medál: egy lila-türkiz csillogó patkó, meg egy tányér tükörtojással, baconnel, arról lelógva pirítós, csésze és kiskanál. :D Elsősorban a reggelizőszettes medál volt az, ami miatt aztmondtam hogy oké, ezténmost elviszem, mert nekem KELL. Aztán miután kifizettem érte a "csillagászati árat" (200 Ft), utána jutott eszembe, hogy gyurmasütivel csinálok a kitűzőalapból egy nagyon csajos kitűzőt. :) Egyelőre nem árulom el, milyet, mert úgy odavan a meglepetés, de idővel az elkészült ékszert remélem sikerül feltennem ide. :)
Tovább folytatva az ékszertémát, ma kaptam a keresztszüleimtől egy kisebb csomag ékszeralapanyagot. Van benne 3 nagy tégely csillámpor, ugyanis a cégüknél rendelnek és csomagolnak csillámport, ezért úgy gondolták, hoznak nekem belőle, hátha jólesz a gyurmázáshoz. Nagyonjók! Van szivárványos lila, szivárványos zöld meg hologrammos ezüst színű csillám is. Már alig várom, hogy kipróbálhassam őket. :) Emellett kaptam hologrammos, lyukasztott elemeket. (kört, ellipszist, tüskét) Ezeket láncszemekkel fel lehet szerelni karkötőre, fülbevalóra, de így önmagukban is nagyon szépen mutatnak. :)
Nem tudom, ismeritek-e a Florence and the Machine nevű indie-formációt, de én az utóbbi napokban eléggé rájuk vagyok kattanva. A Rabbit Heart című számukat megnéztem videóklippen, és teljesen beleszerettem Florence virágkoszorújába. El is döntöttem, hogy én is csinálok magamnak hasonlót, fehér habrózsából, drótból meg gyöngyszalagból. :) (Fotózáskor még jóljöhet majd.)



Tegnap este volt nálunk a Szentiván-éji tűzugrás, ezen belül rendeztek különféle kézműves foglalkozásokat és vásárt is. Mi is kimentünk Tibivel, és el is adtunk 2 kisebb karkötőt, egyiket az én epertortámmal. :) Sajnos az ékszerekről így egyben nem készült kép, de a tűzugrás momentumát keresztapukám megörökítette. (És amint az a képen látszik, a cseresznyés cipőm is megérkezett. :)



Nagyon sok mesélnivalóm lenne még, milyen ihletet kaptam anyu karkötőjétől és a fagyiktől... De minderről mesélek legközelebb, ha már alkottam valamit. :)