Majdnem születésnap

Évek óta a kedvenc tortám a feketeerdő-torta, amióta jópár éve, az egyik szülinapomra mama ezt készítette el nekem ajándékba. Emlékszem, akkor még elég bizalmatlanul szemléltem az elém rakott rumos-meggyes-tejszínhabos egyveleget, de azóta már nem tudom elképzelni a szülinapomat nélküle. :)) Ezért úgy döntöttem, hogy elkészítem a tortám miniatűr mását, hátha másnak is ez a kedvenc születésnapi édessége.
Tulajdonképpen duplán szülinapi ez a kis tortácska, ugyanis a szülinapomra kapott folyékony gyurmát használtam fel az elkészítéséhez. A tapasztalataim nagyon jók erről a fajta gyurmáról, tényleg egyszerűen lehet vele készíteni tejszínhabot, szószt, stb. Egy nagy hátránya, hogy szörnyen ragad, és ha éppen makacs kedvében van 'csakazértse' marad úgy, ahogy én szeretném. Mindenesetre az első próbálkozás nem sikerült rosszul, úgyhogy folyt. köv. :)

Az eredeti és az utánzat:







Eredetileg nyakláncnak szántam, de sütés után, a gyöngyös- és ékszeres dobozokban vájkálva mellékerültek ezek a rózsaszín gyöngyök, és ezekután úgy gondoltam fel-lefokoztatom kulcstartónak. Szerintem ezis eléggé tisztességes sors neki. :)

Szivárványos jó napot!

Ma kedvezett nekem az időjárást, és a szél és a hideg mellé küldött egy jó nagy adag napfényt is. :) Úgyhogy kiépítettem egy hevenyészett fotószalont az asztalom szélén, és örültem az ajándékba kapott fénynek és a viszonylag nagy számban elkészült, jól sikerült fotóknak. :))

Tehát, az "újdonságok". Úgy döntöttem, hogy szétszedem őket több részre, így legalább marad mit mutatnom addig, amíg nem készítek valami újat. Kezdetnek pedig, a fotózás örömére egy kis mixelt szivárványturmix: (csillámos) nyalókás gyűrűk strasszal, és pici, mosolygó virágos bedugós fülik. :)











És ezzel a sok színnel szeretném nektek megköszönni azt is, hogy már több, mint 1000-en látogattatok meg, és a rendszeres olvasók száma is folyamatosan növekszik! Csudajó érzés, ha az ember látja, hogy örülnek az alkotásainak. :) Köszönöm nektek! <3

Amikor a technika felmondja a szolgálatot...

... Akkor jön az, hogy a fényképezőgép-tervezőn át a gyári munkásig és Bill Gates ük-ük-ük-ük ági női felmenőin keresztül mindenkit szidunk, akit csak lehet.
Készültem egy csomó új ékszerrel, nagy lelkesen neki is álltam fotózni, aztán amikor megláttam a képeket a számítógépen majdnem elájultam... Mind sárga lett. SÁRGA. Nem FEHÉR. Egyszerűen hiába fotóztam 6 lámpával egyszerre, és növesztettem az egekig a villanyszámlát a félórás fotódömping alatt, gyakorlatilag semmit se értem el vele. Jelen pillanatban annyi ötletem van, hogy egyrészt holnap rajzszakkörön fotózgatok az ablakban, aminek egy nagy hátulütője, hogy ha lehullanak az ékszerek a Boldogasszony sugárútra, akkor onnan az életbe nem szedem össze őket. Másrészt megvárom a napot, amire az évszak előrehaladtával egyre kevesebb esélyem lesz. (Hogy fogok én így télen terméket fotózni?) Harmadrészt addig rágom a párom fülét, amíg megcsinálja nekem azt a fotóslámpát, amit egyszer megígért nekem. (Ez lesz a legvalószínűbb.)
Szóval, a nagy meglepetésem, hogy mindenkit meglepek az ékszerekkel romba dőlt. : ( De azért ha már megcsináltam őket, mutatóba felteszek párat, hátha ti több színt és fantáziát tudtok belőlük kinézni:

Próbálkozok még jobb fotóval, de egyelőre csak ennyire futotta.

A Nagytesó meg a Kistesó

A pékségben, ahova járok az áremelés mellett a másik újdonság az, hogy most már mignont is árulnak. Ez addig-addig piszkálta a fantáziámat, míg a múlthéten vettem egy puncsosat, és abból kiindulva tegnap készítettem egy egész mignon-kollekciót.

Szerintem ezek lettek eddig az egyik legélethűbb gyurmasütijeim. :) Miután kisültek alig bírtam megállni, hogy ne harapjak bele a puncsosba... : )

Egyelőre még nemrakom fel őket Meskára, mert még várunk ezüst láncra, meg ilyesmi... De mire felrakom őket lehet, hogy már fülbevalók is lesznek majd. (Sőt, biztos is. : ) )

Nosztalgikus hangulatban

Valahogy amikor eljön az ősz, és elkezdenek hullani a meleg színekben pompázó levelek, mindig kedvem támad nosztalgiázni. Ez persze részben aktuális, mivel a következő hónapban betöltöm "azt a bűvös" 18-at, és az ember ilyenkor elgondolkozik azon, hogy ki volt, honnan jött, és persze a legfontosabb: hogy hová tart.

Ebben a nosztalgikus hangulatban születtek meg a legújabb nyakláncaim, amihez inspirációt az óvodai éveim adtak. : ) Igaz, nálunk nem volt tejszínhab és csokidarabka a kakaónkon, és ilyen szép bögrében se kaptuk, de jól emlékszem az akkori barátnőm óvodai jelére, ami egy nagy, szép, sárga (vagy kék?) pöttyös bögre volt. Az igazság az, hogy én a kakaót soha nem szerettem, és számomra csak egy módon volt iható: jóóóóóó sok tejszínhabbal és kakaóporral a tetején. Innen tehát a tejszínhabos kakaó iránti lelkesedés. : ) (Bár az én bögrémben rendszerint sok tejszínhab volt, némi kakaóval. : ) ) A croissant pedig... Egy kósza ötlet alapján született meg, és mint tudjuk, a kósza ötletekből születnek a legjobb dolgok. : )

Lényegében a kis "apróságok" már pár hónapja megvoltak, de ötlet híján nem tudtam, hogy mivel kombináljam őket, amikor is egy rózsaszín üveggyöngyös dobozban való kutakodás rá nem ébresztett, hogy nekem van kék és piros üveggyöngyöm is, sőőőt, kimaradt zöld teklám, meg pár szép fehér gyöngyöm. Ehhez jöttek még megmaradt szaténszalagok, és némi munkával az alábbi végeredmény kerekedett belőlük:

A kék nyaklánc már fent van a Meskán.

A végére pedig egy kis múlt heti-nyári nosztalgia: Zsófi barátnőm az augusztust Amerikában töltötte, és ott vette nekem ezt a kedves, muffin alakú (japán) radírt, amiért cserébe Fánkit, az (ős)orbitos fánkot kapta. Amikor kibontottam és megláttam, majd' elolvadtam a gyönyörűségtől! ^^ Annyira szép, hogy nincs szívem elradírozni... Ezért inkább odakerül a polcomra, ahova a számomra fontos emberek fotói, kedves tárgyak kerülnek. : )

Szétszedhető is. : )

Addig is, október 2.-áig játék! A menüsávban könnyen megtaláljátok az oda vezető linket. Az ajándékot pedig egyelőre még nem döntöttem el, hogy mi lesz, de ami késik, nem múlik. : )

Nahmiez? (Előzetes 2.)

Közös projekt

A barátnőm 18 éves lett, így anyukámmal úgy döntöttünk, közös projektbe fogunk a "kis felnőtt" ajándékának ürügyén. :) Én a nyáron megtanultam keresztszemezni, és rengeteg sütemény kivarrtam, míg ő nagyon ügyes a különböző féle varrott holmik elkészítésében. Egyértelmű volt hát, hogy közös munkák gyümölcse nem lehet más, csakis egy nesszeszer, amibe persze vegyül egy kis gyurma, és megtölthető jó pár aprósággal. :)

Az anyagok felhasználásának terén egy darab pöttyös anyagot, egy szederszínű szaténszalagot és bélésnek a rózsás hálóingemet szabtuk szét, szóval mondhatni, félig-meddig újrafelhasznált anyagokból készült. :) Cipzárhúzónak egy epres muffint kapott mobilakasztón, a belsejébe pedig kávébonbon, gyurmamedál, tortás matrica, az első legális alkoholos ital meg egy levél került. :)









És töltve:



Mai közös projektünket pedig itt láthatjátok: a kedves, gülüszemű kókuszgolyó-békácskákat. Megdolgoztunk vele: anya meggyúrta, én pedig lefotóztam és megettem őket. :)

Előzetes 1.

Régiségek

Már jóideje lefotóztam az összes, lelakkozott művemet, de eddig még lusta voltam felrakni őket. :$ Úgyhogy, mivel most más friss nincs, ezekkel kell beérnetek. :)



Az első adag igazán szép muffinjaim. :) Mentás, répás, csokis-epres és vaníliás.^^ A csokis-epres ráadásul az enyém. Imádom! :)



Türkizkék-rózsazsín masnis óriásmuffin, Szabina tulajdona :)







Epres-tejszínhabos töltött keksz alakú óriásgyűrű, magában és a kezemen is, a hozzáillő medállal.



Vaníliás-tejszínhabos magnum, cseresznyés lágyfagyi, vaníliás tejshake és cseresznyés milkacsoki-fülbevalók :)))









Az angol szerelmeseinek: hamburger-menü amerikai módra, szedres fánk, és reggeliző-fülbevaló angolosan. : D



Főlebb a kisebbek kedvében járva készítettem próbajelleggel 2 darab áfonyamuffinos hajcsatot. Nekem is van egy, nagyon aranyos! :)



A Harry Potter ihlette, retek alakú fülbevaló. Luna Lovegood rajongóknak kötelező darab!



Fehércsokiba mártott eper. A fehércsoki rész világít!



Pacman idén lett 30 éves, ezért tiszteletem jeléül készültek ezek a darabok. És ha már retró, akkor bakelitfülesek, csillogó strasszokkal, a diszkók hangulatát idézve, valamint világítós, kétsoros görkorcsolya:





És végül, de nem utolsó sorban a mai kor legújabb vívmánya: digitális fényképezőgép lcd-kijelzővel, igazi fotósoknak. :)